Eredetileg így akartam nekifogni ennek az írásnak:
El lehet pakolni a meleg takarókat, télies kelméket, végre jöhetnek a vidám, tavaszi színek és minták.
Előbbivel még nem érdemes kapkodni, de legalább a minták és színek hozzanak egy kis tavaszt a környezetünkbe, ha már az elhúzódó tél napjai ennyire zimankós hangulatban múlnak.
Bár mostanában mindig van egy előtavasz valamikor február közepén, hirtelen 15 fok köré emelkedik a hőmérséklet, az ember nem bír magával, indul a természetbe, szorgoskodik a kertben és mindennap lesi, hogy milyen virág kezd éledni, rügyet hozni és színesíteni a kissé szürkés, kopottas téli színeket.
Aztán vagányabb vagy bulvárosabb kezdésen törtem a fejem, valami ilyesmin:
Tavaszt akarok MOST :)
De szerencsére eszembe jutott a vers, ami eléggé kijózanító:
"Tavasz volt, de én a nyarat vártam;
a meleget, a patakok hűs vizét.
Nyár volt, de én az őszt vártam;
a színes leveleket, és a hűvös, száraz levegőt.
Ősz volt, de én a telet vártam;
a ropogós havat, és a karácsony örömét.
Eljött a tél, de én a tavaszt vártam,
a rügyfakadást, a nap melegét.
Gyermek voltam, de felnőtt akartam lenni;
szabad és önálló.
Húsz éves voltam, de harminc akartam lenni,
érett és sokat ismerő.
Középkorú voltam, de húszéves akartam lenni;
ifjú és szabadlelkű.
Nyugdíjas lettem, de középkorú akartam lenni;
tevékeny élettel.
Életem elmúlt, és sohasem kaptam meg, amit akartam."
Mindig a jelennek élj!
Azért előbb-utóbb csak itt lesz már a tavasz, és addig is, míg tényleg hosszabb ideig élvezhetjük a kerti kintlétet, a napsütést, az éledő természetet, bent lehet már javában lehet készülődni, kisebb-nagyobb hangulati elemeket alkotni, kötni, horgolni - vagy a zerowaste jegyében egyszerűen elővenni a tavalyi holmikat :)
A fa kábeldobra idén ráfér egy kis festés, vagy fa ápolás. Egy évet szabad ég alatt töltött, jócskán ázott-fázott. Most a mini előteraszon belül helyeztem el, már az adventi dekoráció is ezen volt, de mostanra eléggé megkopott a felülete.
Nálam ezek közül csak a kis fanyuszi idei beszerzés meg a fenti gyöngyike Garden feliratú edénye.
A többi előző évekről gyűlt, mégis más lett megint a hangulata a bejáratunknak.
Viszont jól passzol ahhoz, amit szeretek. A kicsit kopottas, de természetes anyagokból összeállított hangulathoz.
Márton Anikó