Azt hittem, hogy nem szeretem az őszt - tévedtem :)

Mindig úgy gondoltam az őszre, mint valami mumusra. Rövidülnek a napfényes órák, eső és köd teszi szürkévé, hideg szeles reggelek, borongósság és nyirkosság, semmi olyasmi, ami jóleső lenne. Max az eső, az igen :)
Egész eddigi életem során bajom volt az ősszel. Kedvenc évszakom a tavasz, amikor minden virágba borul, éled a természet, frissül, színesedik minden, így az ősz az évszakok tekintetében nálam háttérbe szorult. 

Idén azonban rájöttem, hogy tévedtem :) 


Mert az ősz is gyönyörű és színes. Igaz, hogy - főleg az óraátállítás után - egyre korábban sötétedik, azonban minden napos óráért hálás vagyok. Lehet, hogy ez a felismerés azért ért el, mert az idei ősz nem az esős-borongós oldalát mutatta eddig, én mégis arra gondolok, hogy itt élve a természet közelében egészen másként hatnak rám az évszakok - is! -, mint egy nagyvárosban. 

Persze ott is lehet reggelente a parkon át a lehullott faleveleken átvágva munkába menni - volt hozzá szerencsém, egy csodaszép gesztenyés parkon át. Ki is használtam ezeket a reggeli pillanatokat, egész más volt így érkezni a munkahelyemre, mintha csak betonnal tarkított utakon járhattam volna. Érdemes kipróbálni városi lakosként is a lelassulást, a slow life, slow living bárhol, bármikor megvalósítható. 

Természetesen amikor a fővárosban éltünk is igyekeztünk sokat kirándulni, kedvencünk volt a lakhelyünkhöz közeli Kamaraerdő. Mentünk tavasszal, nyáron, ősszel és télen is. Mégsem érintett meg az ősz, nem érzékeltem a szépséget, nem inspiráltak a színei, eleve észre sem vettem, hogy ezek a tónusok, ezek a tompa színek, ilyen fények nincsenek is máskor a természetben. Szóval különleges évszak, csakúgy mint a többi :)
Amire itt az Őrségben élve már közel egy éve rájöttem, hogy sokkal inkább együtt lélegezve, együttműködve kell élni a körülöttünk lévőkkel. Emberekkel, állatokkal, madarakkal, erdővel-mezővel, és a kertünkkel is :) 


"Ideje van a születésnek és ideje a meghalásnak; ideje az ültetésnek, ideje annak kiszaggatásának, a mi ültettetett.

Ideje van a keresésnek és ideje a vesztésnek; ideje a megőrzésnek és ideje az eldobásnak Ideje van a szakgatásnak és ideje a megvarrásnak; ideje a hallgatásnak és ideje a szólásnak. "Prédikátorok könyve 3, Károli biblia


Pontosan így van ez, amikor szép idő van, pláne, ha süt a nap akkor bizony dologidő van a kerti munkák terén. Mert lehet, hogy másnaptól többnapos eső közelít, vagy épp hideg, szeles idő. Az idei ősz kedvezett a konyhakerti növényeknek, volt ugyan több napon át tartó eső, de a céklát, mángoldot még csak ma szedtem ki a földből, november első napjait írjuk. 
A kert és a környék erdei tele vannak gombával, nálunk főképp a nem-ehető fajokból, de a látványuk csodás, a légyölő galóca, mint mesegomba példányai lelkesen bújnak elő a földből. 

Az ősz színeire is csak idén figyeltem fel ilyen élesen. Különösen arra, hogy mindennap változik, kezdetben csak sárgulnak a levelek, aztán fajtától függően jönnek a pirosas-bordós színek, varázslatos színösszeállítás, kedvem támad fonalat festeni :) 






A hűvösebb napok, reggelek beköszöntével megérkeztek a téli madárkák is, még nem teljes a létszám, egyenlőre a cinkéktől - kékcinke, fenyőcinke, széncinke - hangos az előkert. Az első képen az egyik cinke a bejárati ajtó előtti belépő térre készített őszi, termény dekorációt csipegeti lelkesen. Ekkor még nem tettem ki madáreleséget, cinkegolyót a számukra, de ezt jelnek vettem, hogy itt az ideje :) 

A környék tele van szebbnél-szebb kiránduló helyekkel, 45 km-en belül négy csodálatos tó, a legközelebbi a Vadása-tó, ahova forrásvízért is járunk, tőlünk 3 km-re van. Kicsit távolabb a Borostyán-tó, a képen a Hársas-tó látható, és a legtávolabbi már Szlovéniában van, a Bakonaki-tó, ami szintén egyik kedvenc feltöltődős helyünk lett. 

Az ősz színei, fényei nem csak a természet adta szépségek miatt különlegesek, hanem azért is, mert utána pár hónapig a csendesség, a befelé figyelés időszaka jön, amire szép felkészülést jelent ez a sok csoda. Én mindenesetre már másként tekintek erre az évszakra, akkor is, ha most, ahogy írom ezt a bejegyzést hallom, hogy már javában esik az eső :)